“Öltem, mert ez tűnt a legjobb megoldásnak”

“Megöltem egy magzatot a méhemben. Sőt, megölettem. Csoportos gyilkosság volt, előre eltervezetten, ahol minden elkövető úgy gondolta, hogy ez a legjobb, amit tehetünk. Közben meghalt egy kis embrió, akinek már dobogott a szíve. ” – hallottam egy anyától.

Azért akarok róla beszélni, mert tudom, hogy sokan vannak, akik az abortuszt választották életük egy szakaszán. Minden harmadik megfogant kisbaba Magyarországon abortusz áldozata lesz. Abortusz általi gyilkosság áldozata. Mindehhez asszisztál a rendszer, az egészségügy, az apák, a családok, a munkahelyek és természetesen az anya, akiből szintén meghal egy darab, miközben ő is elkövető.

Nincs erre értelmes magyarázat, csak az, hogy beteg a társadalom. Sosem vált még igazán egészségessé a történelem folyamán. Valójában nem ismeri a teljes egészség állapotát. Nem ismeri a szeretet és bőség állapotát.

Össznépi beszűkült tudatállapotban kétségbe esik és öl. A gyengét, a legkisebbet, azt, akit a legkönnyebb. Közben azonban belesérül minden résztvevő. Nem lehet ebből kimaradni. Aki bánt, az mindig áldozat is. Aki bánt, annak is mindig fáj.

Ebből pedig meg kell gyógyulni, mert amíg nincs feloldás, addig fáj. Gyógyulni pedig úgy lehet belőle, ha beszélünk róla. Össznépi megoldást keresve. Megengedve az elkövetőknek, hogy biztonságos közegben szembesüljenek a tettükkel, támogatva a belátás, megbánás folyamatát. Segítve új utak találását a nyertes-nyertes lehetőségekből. Tanulva a megbocsájtást és erőt nyerve belőle, szabad elhatározásból gyakorolni nem bántani többé.

Csak az vihet felfelé, ha minden szinten mellőzzük az erőszakot, abbahagyjuk a harcot és elkezdünk megérteni. Megbocsájtani, megbánni, elengedni, együttműködni, odafigyelni, hinni és bízni. Mindent megtenni azért, hogy mi ne járuljunk hozzá ahhoz, hogy valakinek fájjon, és a „valaki”-ben mi magunk is benne vagyunk.

Az igazságért se. Azt elég csendesen képviselni, hiszen időtálló. Eljön az ideje, amikor megértik.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük